Szoftver: Programsugárzás

4 csillagos Cikk értékelése: 4,68 (41 szavazatból)

1986-ban programsugárzással kísérletezett a Posta (ma Antenna Hungária). Budapesten egy kis adóval 68.18 MHz-en (az OIRT URH FM sávban) próbálkoztak. Az akkoriban elterjedt (létező, beszerezhető) házi számítógépek "szabványos" háttértárolója kazettás hangmagnetofon volt. Mentéshez a számítógép hangfrekvenciás sávba eső jelet szolgáltatott, betöltéshez pedig ugyanilyen hangfrekvenciás jelet várt. Elsősorban Zx Spectrum, majd Commodore - és talán HT-1080Z - programokat terjesztettek. Később a TV hangcsatornáján kívül a 3. műsorban (ma MR3 Bartók) is adtak programokat - számítástechnikai műsorok végén.

A Sinclair.hu által eddig felkutatott sugárzott ZX Spectrum programok.

Szemelvények az akkori sajtóból, médiából:


1986. október

BIT-LET (az Ötlet számítástechnikai melléklete) 37. szám, 31. oldal.
BIT-LET Karácsony

... 1986. december 13-14-én a Műszaki Egyetem (ma Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) központi épületének aulájában ...

Szenzáció?

Tárgyalások folynak arról, hogy Magyarországon először a BIT-LET Karácsony alkalmával sugározna egész Budapesten fogható rádióadó számítógépes programokat!



1986. október 30.

Mi és a számítógép, Magyar Televízió 2. program
A műsorban a SIPOLO ZX Spectrum program elejét játszották be.



1986. november

BIT-LET 38. szám, 37. oldal
Szenzáció?
Tárgyalások folynak arról, hogy a BIT-LET Karácsony alkalmával is sugározna egész Budapesten fogható rádióadó számítógépes programokat!



1986. december 10.

Mi és a számítógép, Magyar Televízió 2. program, műsorvezető: Kiss Donát.
- ... Elsőként a programsugárzásról lesz ismét szó, mivel a legutóbbi adásban az idő rövidsége miatt csak az első benyomásokra tudtunk reagálni. A közben eltelt időt arra használtuk fel, hogy a begyűlt tapasztalatokról a Posta { ma Antenna Hungária } szakembereivel készítsünk egy riportot.

- Ahol a körülmények és a vevőkészülék is "helyén volt", úgy értem, "a helyén volt", hogy megfelelően lehangolva, pontosan, és... és vevőantenna illesztése is rendben volt, ott azért a számítógépes program győzött, ... az erősebb jel győzött, de valahol a kis adónak a vételhatárán már ahol összemérhető volt a kis adó és ennek a nemkívánatos jelsorozatnak a szintje, ott már a vételben problémák lehettek. Ezt - nagyon érdekes - az adás előtt nekünk egy számítógépes programunk mutatta ki, hogy ez egy ilyen frekvencia lesz, valahogy nem gondoltunk rá, ezt a frekvenciát használtuk mi az Orgtechnik kiállításon, és ott a nagy vasbeton épületben ezt a hibát - meg helyi vétel - mi nem érzékeltük. És az adás előtt, hogy kijött ez a probléma, már ott annyira késő volt, a sajtóban, mindenütt meghirdettük a frekvenciát, hogy erről átálljunk. Tehát ezért most szíves elnézést.

Másik hiba a vételoldal. Hát vételoldalon is jelentkezik ez - ez elmélet -, hogy a központi antennáknál, ahol központi antennákkal vették, vagy pedig olyan vevőkészülékekkel, amelyeknek a bemenő fokozata szintén keveredést okoz ebből a nagy adójelből és a számítógépes adónak a jeléből, hát ezek okozhattak problémát.

Azután probléma jelentkezhetett olyanon is, hogy nem megfelelően a helyére hangolta a vevőkészüléket az előfizető, aki ezt a programot fel akarta venni. Mi azért gondoltunk, azért is csináltuk úgy, hogy többször egymás után - ezt a pár perces programot - adásba helyeztük, hogy legyen mód, idő kísérletezni az antennával, a vevőkészülék hangolásával, vagy hogy milyen kivezérlést hoz létre a műsor a magnón. Hát mindezek egy-egy ilyen játékra adtak lehetőséget. És volt, akinek sikerült a játék, volt, akinek nem sikerült a játék.

- A visszajelzések alapján meg tudnák tippelni, hogy azok közül, akik próbálkoztak a vétellel, hánynak sikerült rögzíteni a programot?

- Bízom benne, hogy, hogy a zömének sikerült és talán egy olyan 75 / 25 % akinek sikerült, annak a javára.

- Ez volt az első próbálkozás. Vannak tapasztalataik. Tudnak valami garanciát mondani arra, hogy a következő már jobb lesz?

- Az a tervünk, hogy január végén - február elején, a 3. műsorú URH adón { ma Bartók } valami kísérletet csinálunk, műsoridőn kívül, természetesen. Előtte utána lehetne egy hosszabb lélegzetű műsort csinálni, vagy hosszabb lélegzetű kísérletet csinálni, amely naponta ismétlődne, és természetesen akkor a megfelelő tájékoztatást is sokkal szélesebb körben fogjuk megtenni, és megszervezzük a vételi tapasztalatok begyűjtését is. Az már országos kísérlet lesz, az elsőt csak próbának nevezhetnénk.

- Ebben a témakörben hozzánk is szép számban érkeztek levelek. Voltak természetesen akik a kísérlet sikeréről számoltak be, és voltak, akiknek - valamilyen oknál fogva - nem sikerült ebben az első kísérletben részt venniük. Így jó néhány számítógép-tulajdonos haragját is sikerült kivívnunk, például a Commodore tulajdonosok haragját és a vidéki nézőkét. Amint azt hangsúlyoztuk többször - lévén, hogy egy első kísérletről van szó - a későbbi tervekben mindenképpen az szerepel, hogy ez az adás országosan fogható legyen, és más számítógép-tulajdonosok számára is hozzáférhető legyen ez a szolgáltatás.

Voltak azonban olyan nézők, akik e csüggedésükön úrrá lettek, és megpróbáltak - jobb híján - fölvenni azt, amit lehetett, mégpedig - ha talán emlékeznek rá - a Mi és a számítógép műsorban egy nagyon rövid részletet leadtunk - mintegy bemutatásképpen abból, hogy hogy fog ez majd szólni a rádióban.

Nos, egyik kedves nézőnk ezt vette föl, a TV-ből, és erről számolt be levelében. ... Gábor Pétervásárán lakik, így ennélfogva nem tudott részt venni sajnos ... ebben a kísérletben, mégis a következőket írja nekünk:

"A kritikus időben 68.18 MHz-en egy csehszlovák { ma szlovák } adó műsorát fogtam, erős 50 Hz-es zúgással együtt. A budapesti adásból semmit nem vettek észre Spectrumra edzett füleim. Teljes csőd! " - írja ... Gábor , levelének ezt a részét ezzel zárva.

És később beszámol arról, hogy a TV-műsor hangját fölvette, ebből olyan jó felvételt sikerült készítenie, hogy ezt később be is töltötte a Spectrumba, és az első 25 sor be is jött ebből. { Ténylegesen a 25-ös sorszámú programsorig az első 5 programsor, ami a képernyőn 12 sor, összesen 474 byte betöltése sikerült. } Amiből a következő következtetést vonta le: "Tehát TV-vel lehet programot terjeszteni."

Nos, ez az ötlet nekünk is nagyon megtetszett, és mivel korábban is szó volt már erről, így most azzal fogunk megpróbálkozni, hogy ezen adás végén, egy rövid Spectrum programot itt a TV-ben, tehát a TV hangcsatornáján leadjunk. Ezért azok, akik szeretnének ebben majd részt venni, készítsék elő most magnóikat és magnókazettáikat. És mivel Karácsony közeledik, hogy érdekesebb legyen a feladat, azok között, akik ennek a programnak a 10. sorát nekünk beküldik, jutalom programkazettákat fogunk kisorsolni. ...



1987. január

BIT-LET 40. szám, 17. oldal.
Sugárzunk?

Mármint számítógépes programokat? A kérdőjel mondhatnánk nem jogos, hiszen a dolog már kipróbálásra került, több mint sikerrel.

Kétségtelen, hogyha emlékeznek, alig három hónapja, éppen az október végén megjelent BIT-LET-ben vertük a mellünket, közölve, hogy talán épp a BIT-LET Karácsonyon kerül majd kipróbálásra a számítógépes programok rádióadás útján való terjesztése. Igaz, a mellverésről mire megjelent kiderült, hogy idejétmúlt, hiszen a lap megjelenése után néhány nappal már a tv és a rádió egyaránt közvetített egy kétórás kísérleti adást, de meg kell mondanom, hogy mindebben legfeljebb az bántott bennünket, hogy téves hírek mondói jégre vittek bennünket, s ily módon kicsit nevetségessé váltunk melldöngetésünkkel. Az ügy azonban fontosabb volt, mintsem ez érdekelhetett volna különösebben bennünket. Nosza rá is vettünk néhány ismerőst, hogy a főváros különböző pontjain vegyék föl az adást és próbálják ki. Nos, ezúton is jelenthetjük, hogy a felvételek nagyobbik része sikerült. Így hát nagy örömünkre szolgált, hogy a BIT-LET Karácsony rendezvényére is eljöttek a Posta { ma Antenna Hungária } szakemberei, s ott azután két napig nyomták az éterben a programhullámokat.

No, de haladjunk időrendi sorrendben. Néhány nappal a BIT-LET Karácsony előtt, a szerkesztőt meghívták a rádió Reggeli csúcs című műsorába, meséljen pár szót erről a nagyszabású őrületről, ami ott a Műegyetemen { ma Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem } készül. A mesélés végén pedig közös kísérletünk gyanánt leadtunk egy programot, éspedig egy C 16-os programot, hadd vegyék ezt azután már országszerte. Kértük, hogy tudassák is velünk az olvasók, hallgatók, hogy a felvételek hogy sikerültek. Nem mondom, hogy sok visszajelzés érkezett, de azért jött. Azt sem állítanám, hogy az eredmény meggyőző volt, hiszen vidéki felvétel is volt, hogy működött, s budapesti is, amelyik nem. { A vétel helyén előálló jel/zaj viszony igen fontos tényező. } Úgy tűnik tehát, hogy a nem postai { ma Antenna Hungáriás } recept szerint sugárzott, csak úgy az éterbe lökött programok nem igazán biztonságosan vehetők. { Mint kiderült, az egyes géptípusok adattárolási formája, beolvasóprogramja rendkívül különbözően tűri a jel/zaj viszony romlását és a torzításokat. Például a Commodore rosszul, a Zx Spectrum jól. } Hogy a posta { ma Antenna Hungária } szakemberei mit csináltak a jellel, ezt nem árulták el, mindenesetre mi azt az egy tapasztalatunkat megosztjuk olvasóinkkal, hogy a némileg túlvezérelt felvételnek nagyobb esélye volt a beolvasáskor, mint a helyesen modulált felvételnek. S képzeljék! Olyan levél is jött, amelynek írója a tévé hangszórójáról mikrofonnal készített felvételt, s az működött!!! Szinte hihetetlen! Egy szó, mint száz, a kísérletek végre valahára elkezdődtek. Igaz, régi jó szokás szerint elsősorban a fővárosi amatőröknek van lehetőségük részt venni benne, s a vidékiek csak az ilyen reggeli csúcsban elszórt kalózadásokkal kacérkodhatnak.

Őszintén szólva bennünket nagyon érdekelne, hogy a kísérletből mikor lesz már adás! S hogy kinek, milyen elképzelése van arról, hogy mi megy majd az éterből a számítógépbe? Mert a legbonyolultabb Spectrum, vagy C 16 program is belefér 5-10 percbe! Márpedig a nap 24 órából áll. Hogy mire lehet egyáltalán ezt a kommunikációs eszközt használni? Hát kérem, lehet vele marhaságokat is közvetíteni. Eddig jobbára ebbe a kategóriába tartozó dolgok keltek szárnyra ily módon, hiszen a kísérletekben részt vevőknek arra már igazán nem volt energiájuk ( no meg pénzük ), hogy valami értelmes programot írassanak a vevőkészülékek előtt ülőknek. De azért ha belegondolnak mondjuk a távoktatás és a számítógép, valamint a rádióhullámok terjedési sebessége hármas összefüggésébe, nos alighanem csettintenek egyet a végeredményt elképzelve. Ja, hogy mikor lesz az? Nos, ezt nem tudjuk. Egyet azonban biztosan. A sugározgatás kicsit későn, mondjuk úgy: még Kelet-európai mértékkel mérve is későn kezdődött el nálunk. Ha ugyanebben a tempóban folyik tovább a fejlődés, akkor talán még unokáink sem vitatkozhatnak azon, hogy mire jó a computer a rádióhullámokon.

Angyalosi László



1987. március 27.

Mi és a számítógép, Magyar Televízió 2. program, műsorvezető: Kiss Donát.
- ... Mivel azonban minden műsorszerkesztőségnek és műsorvezetőnek saját maga felé hajlik a keze, hadd kezdjük most is avval a témával, ami eddig elég nagy visszhangot váltott ki: a programsugárzással. Ezúttal is nagyon sokan válaszoltak, fejtették meg helyesen a sugárzott rejtvényt, és sokan írtak különböző technikai jellegű kérdésekről is.

Általában azt lehet mondani, hogy a felvételek technikailag zömében sikerültek, volt azonban, akinek a felvétele arra ugyan alkalmas volt, hogy a játékot megfejtse, legalábbis - emlékeznek rá, ez egy ábra volt, amit helyre kellett állítani - ezt helyreállította, de a megoldásnak szánt mondat nem jelent meg, vagy esetleg csak helytelenül jelent meg.

Azok a nézők azonban, akik némi számítástechnikai ismerettel és vállalkozókedvvel rendelkeznek, ettől nem riadtak vissza. Volt aki a program visszafejtésének árán végül is hozzájutott a megoldáshoz - és ezt meg is írta nekünk - így például ... Gábor , aki egyszerűen a programból kimazsolázta a megfelelő sort és a listát be is küldte nekünk. Ilyen megfejtés több is volt egyébként, itt hasonlóképpen Hirth Tibor Bácsalmásról ily módon jutott hozzá a mondathoz, a mondat egyébként úgy szólt, hogy "Bármely program elkészítése többe kerül és tovább tart", amiről bizonyára tudják, hogy egy jól ismert Murphy törvény; a szakma egyik sarkalatos alapköve.

Azok, akik esetleg a program megfejtésével nem tudták megtalálni a mondatot, de helyesen kirakták az ábrát, volt, aki egyszerűen lefényképezte a képernyőt, és beküldte a helyes rajzot, vagyis azt a képernyőállapotot, amely bizonyítja azt, hogy tulajdonképpen a megfejtés sikerült; természetesen ezek a beküldők is részt vesznek a sorsoláson.

Olyan levél is érkezett egyébként, amelyik arra buzdít bennünket, hogy - így például Kovács Tibor - hogy folytassuk ezt a kísérletet, és - úgy szól ez a levél, hogy - "szurkolunk a folytatásért"; hát kéremszépen mi is, kedves Kovács Tibor; és egyben arról is ír, hogy miért mostohagyerek a Videoton TV Computer és miért nincs programsugárzás erre a gépre? Mi nagyon reméljük, hogy abban az esetben - amiről már többször szóltunk - amikoris ez rendszeres szolgáltatássá válik, ennek nem lesz akadálya, s minden olyan számítógép örülhet majd sugárzott programoknak, ... amely elég népes. ...



1987. május

Rádiótechnika, 260. oldal
Postai Hírek

A Posta { ma Antenna Hungária } érdekes, új kezdeményezése, hogy a személyi számítógépek tulajdonosai részére időnként számítógép-programokat közvetítenek az { OIRT } URH-sávban. Az adást ill. a programokat a számítógépek tulajdonosai kazettás magnón rögzíthetik, majd a háttértároló ( a személyi számítógép kazettás egysége ) segítségével betölthetik a gépükbe. Az adás időszakosan jelentkezik és egyelőre csak a fővárosban { Budapesten } ( esetleg a környékén is ) fogható a 68.18 MHz-es frekvencián. Az első műsor tavaly { 1986. } október 30-án volt, a { Magyar } TV "Mi és a számítógép" című műsorával egyidőben, amikoris Sinclair-gépekhez ( ZX Spectrum ) szolgáltattak programokat. A Posta { ma Antenna Hungária } ezen adásokkal a számítástechnikai kultúra további elterjedését kívánja elősegíteni. ( Újabban ezeket a programokat a { Magyar } TV hangvivőjével továbbítják az említett műsor keretében. )



1988. január

Rádiótechnika, 10. oldal
Szoftver-rádió - a Bartók hullámhosszán

Megyeri Ernő Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóság Fejlesztési Osztály

Mottó: Antennát a számítógépnek, avagy az URH FM adóhálózat is ( lehet ) hardver

A számítástechnika nyelvhasználatában élesen elhatárolt az eszköz és az eszközökön művelt munka. Ha a rádióműsorszórás köréből vesszük a hasonlatot, akkor azt mondhatjuk, hogy a műsor a szoftver, a moduláló- és adóhálózat pedig a hardver. A személyi számítógépek mindegyike használ magnetofont a programok rögzítésére. Teszi ezt oly módon, hogy a programokat jelentő - 0 és 1 jelekből álló - jelsorozatot a hallható hang tartományába alakítja át. A megírt programunkat hangjelek formájában tároljuk a magnókazettán, s amikor szükséges, ezt játsszuk be a számítógépbe.

Magyarországon is már szép számmal elterjedtek ez az ügyes, munkánkat segíteni képes kisgépek, így sokan tudják, hogy szoftverek nélkül ezek a masinák csak "félkarú óriások". Nem véletlen, hogy óriási cserebere alakult ki a számítógépkedvelők között.

Minden iskolának számítógépet; TELETEACHING ( távtanítás ) konferencia Magyarországon; óriás méretű számítógépes adathálózatok; kedvezőtlen telefonhelyzet stb. mind olyan tényezők, melyek eljuttattak bennünket ahhoz a gondolathoz, hogy a hazai számítástechnikai kultúra elterjesztéséhez a színvonal emeléséhez hozzájárulandó, próbálkozzunk számítógépes programok sugárzásával az { OIRT } URH FM adóhálózaton. Az eljárásra a RADIOSOFT elnevezést találtuk ki. A lényege az, hogy adás oldalon a számítógépből kapott hangfrekvenciás jelet - egy erre a célra kialakított interfész áramkörön átvezetve - a szokásos módon sugározzuk. Az FM adón a modulációs szintet úgy állítjuk be, hogy a szinkron jelsorozat hozzon létre 50 kHz-es löketet. A vételi oldalon arra van szükség, hogy az adóra hangolt FM vevő demodulált jelét magnóra rögzítsük, majd a felvett programot a szokásos módon számítógépbe töltsük, s ha minden rendben volt, akkor a rádión vett program futtatható.

Az eljárást röviden úgy is jellemezhetjük, hogy adatátvitel műsorszóró jelleggel. Az adatátvitelre kell tegyük a hangsúlyt, hisz az ötlet további sorsa, a tervezett szolgáltatás is ezt a jelleget támasztja alá. Ha ezt az egyszerű eljárást megértettük, akkor szeretném mindjárt kiigazítani saját magam: a számítógépprogramok sugárzása helyett értsük azt, hogy a módszerrel számítógépek jelei sugározhatók. Erre a fogalmi kör bővítésre azért volt szükség, hogy az eljárás használhatóságát felvillantó példák egyértelműek legyenek.

Nagyon érdekesek a szoftver sugárzásának jogi, kereskedelmi problémái. A program szellemi termék, törvény védi. Tehát a kisugárzás előtt a szerző hozzájárulása szükséges. Másik gond: ha szükségem van egy feladatot megoldó szoftverre, akkor valamilyen kereskedelmi akció révén kifizetem - megveszem a boltban. Sugárzás esetén - a költségek megtérüléséhez - arra lenne szükség, hogy a szolgáltatásért az fizessen, akinek a számítógépes jeleit rádióhullámok közvetítik a felhasználókhoz, s akik ingyen jutnak programhoz, azok száma meghatározhatatlan egy-egy adás esetén ( akár több millióan is lehetnek ). Természetes, hogy kedvező a mikroszámítógép-tulajdonosok, használók szempontjából, hogy ingyen juthatnak programokhoz, de természetesnek kell legyen az is, hogy a szolgáltatásért valakinek fizetnie kell. Olyan forrást viszont nagyon nehéz találni, aki fizet azért, hogy programját sugározzuk. Adatok továbbítására az igény óriási, főleg ha figyelembe vesszük, hogy telefonhelyzetük ezzel jelenleg nem képes megbirkózni.

Hogy az ötletből egy jól működő, kifizetődő új szolgáltatás lehessen, gondosan kell tervezni a műsort - programot - szolgáltatók körét. A szolgáltatás beindításához most olyan megrendelők felkutatása a feladatunk, akiknek megfelel a helyhez nem kötött, új beruházást nem igénylő, egyirányú adatátvitel.

A művelődésügy általános- és középiskolák részére nagyon hatékonyan terjesztheti az oktató programokat, egységes módszerek terjedhetnek el, az Iskolatelevízió mintájára jól is szervezhető. Mivel a hangok közvetítette számítógépes jelekből akár mozgó képek, ábrák is jelenhetnek meg a képernyőkön, a reklámszakma is előnyösen használhatja a módszert. Képzeletünkben képújság jellegű információs szolgáltatásra is gondoltunk ( "a számítástechnika elektronikus újságja" ), de megvalósítható nagy mennyiségű adathalmaz továbbítása is ( valutaárfolyam, árlisták, anyaglisták, hirdetések stb. ). A módszer technikai ismertetésénél nem tértünk ki arra a műszaki problémakörre, hogy a forgalomban lévő számítógépek típusonként más és más módon használják a magnetofont. A technikai nehézségek mellett a programsugárzást minden géptípusra külön-külön meg kell szerveznünk.

A továbbiakban nézzük az elmúlt időszak során végzett műszaki munkákat és néhány sorban a műszaki elképzeléseket: az 1986. októberi ORGTECHNIK bemutató kivívta a sajtó figyelmét, jelezve, hogy ötletünk életképes, így a kísérleteket tovább folytattuk. Különböző magnókazetták és stúdiómagnók felhasználásával vizsgáltuk a felvételkészítés és számítógépbe töltés megbízhatóságát a moduláció - löket változásának függvényében. Az első időszakban csak a SINCLAIR Spectrum gépekre írt szoftverek rádiós adatátvitelével kísérleteztünk, mivel ennél a konfigurációnál ugyanazzal a magnetofonnal készítjük a felvételt a rádióról, amit a számítógépes adatrögzítés során alkalmazunk, így nem kellett számolni a szalagsebességingadozás és esetleges eltérő fejbeállítás okozta problémákkal. Statisztikai adatokból tudjuk, hogy a Commodore 64-ből van a legtöbb az országban, bizonyította ezt az is, hogy rengetegen "követelték", hogy a kísérleteket terjesszük ki erre - és természetesen más - géptípusra is. A Commodore esetében a felvett anyagot a DATASETTE egységgel játsszuk be a számítógépbe, s nincs garanciánk arra, hogy azonos a szalagsebesség és a fej állása. Sok-sok adatmagnó tesztjével kedvező statisztikát kaptunk. Gyakorlatilag a gyárilag beállított számítógép magnók mindegyikével sikerült a felvétel. Munkáink során kaptunk olyan fejbeállító programot, melynek segítségével nagyon könnyen adjusztálhatjuk az adatmagnó fejét, s egy ilyen beállítás után szinte biztosak lehetünk a felvételünk sikerében. ( Egyébként a program nagyon érdekes: spektrumanalizátort csinál a számítógépből. A 0 és 1 jeleknek megfelelő frekvenciákat jeleníti meg a képernyőn oszcilloszkópszerűen. A magnófejet addig kell pozícionálnunk, amíg a diszkrét frekvenciáknak megfelelő jelcsíkok egy meghatározott sávba nem esnek. Az adatmagnóba helyezett zenei kazettán levő felvétel spektrumösszetevőit is vizsgálhatjuk a fejadjusztáló program segítségével. )

1987. augusztus végén három megyére kiterjedő adáskísérletet folytattunk. Ennek során "Easy script" szövegszerkesztő programmal írt, kb. 1 K terjedelmű szekvenciális file-ok sugárzásával készítettünk próbafelvételeket egy-egy adó ellátottsági területén. Mivel a felhasználók számára is így érdekes, nem bithiba-arányt mértünk, hanem a teljes szöveg hibátlan rögzítést fogadtuk el egy egységnek. A felvett és a sikeresen bejátszhatók aránya átlagosan 92..95 %-ra adódott. Említésre méltó egy mobil alkalmazási kísérlet: A kabhegyi Bartók-adóval sugárzott adat-jelsorozatot gépkocsiba szerelt rádiós magnetofonnal rögzítettük mozgás közben ( Balatonfüredtől Siófokig, a 71-es és M7-es úton, éjjel 1 és 2 óra között ). A mintegy 50 km-es út során a forgalom miatt többször meg kellett állni, helyenként pedig 80..100 km/h sebességgel haladtunk, menet közben folyamatosan készítve a felvételeket. Az út során 52-szer rögzítettük a mintaszöveget - ez egyébként a vagdalt hús receptje volt -, s a kiértékeléskor ez 48 sikeres bejátszást eredményezett ( 92.3 % ).

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szerzett tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a földrajzi helyzetből adódó kedvezőtlen ellátottsági körülmények mellett is megfelelő antennával és pontos adórahangolással, a kivezérlés helye beállításával jól használható felvétel készíthető.

A most ismertetett vizsgálatokat a alapsávi átvitellel végeztük. Ezekkel egy időben kifejlesztésre került egy nagyságrendekkel nagyobb átviteli sebességet - bizonyos mértékben adatvédettséget - biztosító interfész a Commodore 64 típusú gépekhez. A kisméretű, user portra csatlakoztatott modult a rádióvevőkészülék hangfrekvenciás kimenetével összekötve az adatjelet közvetlenül a gépbe tölthetjük be, majd a kívánt egységen ( mágneslemez vagy adatmagnó ) rögzíthetjük. Természetesen adásoldalon is szükséges egy "fekete doboz". Ezek alkalmazásával kísérleteinkben - eddig csak 50 W-os adóval próbáltuk Budapest területén - 7.5 kilobaudos adatátviteli sebességet sikerült elérni, hasonló megbízhatósággal, mint az alapsávi módszernél. Adásoldali interfész egységünket olyanná kívánjuk kialakítani, hogy alkalmas legyen több géptípus ( Sinclair, Commodore, Schneider, Atari, Videoton, Enterprise stb. ) nagysebességű modulációjának biztosításához, s természetesen foglalkozni kell ezeknek a gépeknek a vevőoldali interfészének fejlesztésével is. A vevőoldalon szükséges kiegészítő áramkörökből jelenleg készítünk néhány tíz darabot, hogy tapasztalatainkat országos kísérlet lebonyolításával is gyarapíthassuk. Ötlet szinten született olyan interfész is, mely FM vevőt tartalmaz, azaz "antennát a számítógépnek".

Az eddig tárgyalt módon a számítógépes információkat alapsávi modulációval terveztük megoldani, ami külön műsoridőt igényel, őszintén megvallva az e műsort hallgatónak nem szolgálunk zenei élménnyel - bár könnyen elképzelhető, hogy a modern zenében előbb-utóbb ilyen hangok is "felcsendülnek".

Igazi megoldásnak azt tartjuk, hogy a tervezett szolgáltatást segédvivő modulációjával oldjuk meg, így megoldhatunk egy sor olyan problémát, mint a független műsoridő, talán szabványosítható csatlakozási paraméterek, az adatsebesség nagyságrendekkel történő növelése. A szükséges interfész kapcsán gazdasági ( tarifa ) kérdések is kedvezőbbek lesznek. A szelektív személyhívó és közlekedési információs rádióadás kapcsán kidolgozott és nemzetközileg is használt RDS lehetőséget biztosít ilyen jellegű információk továbbítására, de egy másik segédvivő alkalmazásával, egy másik adóhálózaton független számítógépes információtovábbítás valósítható meg olcsó eszközökkel, tovább növelve az adóberendezések multiplex felhasználásán, a digitális és analóg technika egyesítésén alapuló szolgáltatások választékát, s hogy joggal sorolhassuk az adóhálózatot a számítástechnika hardver eszközei közé.

A közeli jövőben rendszeres alapsávi szolgáltatással szeretnénk jelentkezni a Bartók-rádió rendes, szerkesztett műsoridejében. A kezdeti időszakban az elektronikus újság lenne a Magyar Posta { ma Antenna Hungária }, az Impulzus és a Magyar Rádió közös "Radiosoft" stúdiójának gondozásában.