Arcképcsarnok: Interjú Borkuti Bélával, alias BE--BE Soft-tal

4 csillagos Cikk értékelése: 4,67 (15 szavazatból)

A Speccyalista MegaParty 2004-en találkoztam először Borkuti Bélával, aki akkor felfedte, hogy ő a legendás BE--BE Soft. Már akkor elhatároztam, hogy ő sem hiányozhat az Arcképcsarnokból. Így most végre fény derülhet, hogy miként is juthattunk akkoriban betevő programjainkhoz a vasfüggönyön innen.

Sinclair.hu: Hogyan definiálnád a BE--BE Soft "profilját"?
BE--BE: A számitástechnika hőskorában a vasfüggönyön innen amikor megkaptam a Spectrumom (1983. december 24.) nem lehetet hivatalosan programokat vásárolni hozzá. De hallottam klubokról ahol csereberélnek programokat. Így kerültem a Kazinczy utcai klubba, ahol megismerkedtem néhány hasonlóan fiatal (14-40 év) hasonló érdeklődési körü sráccal. Az első programokat velük csereberéltem. Később jöttek sorra a budapesti klubhelyszinek: ELTE, Műszaki Egyetem, Űllői út, majd a Szellőző Művek. Nem válogattam mindent másoltam, így rövid idő alatt rendkívül szélesre dagadt a készletem. Már a gimnáziumi C64-es printeren nyomtattam ki a speciális listámat, mely két A4-es oldalon tartalmazta az összes programot. Ez rendkívül nagy szó volt, mivel már akkor 600 feletti volt a lista. A programok nevét egymástól csak egy vonal választotta el (very-very force justify). Rendkívül büszke voltam a művemre, mivel mások 15-20 oldalon sem tudták rendszerezni a listájukat.


Sinclair.hu: Honnan szerezted be a programokat?
BE--BE: Mikor már megvolt a listám a külföldi szaklapokban (CRASH, Sinclar User, Your Sinclair) megjelenő levelezési címekre továbbítottam a listámat. Sokan válaszoltak és küldték ők is a saját listájukat. Kiválasztottuk a kívánt programokat és kazettán elküldtük egymásnak őket. A levelező társaim is jól jártak, és én is a legújabb programokhoz jutottam. Volt levelező partnerem Angliában, Németországban, Jugoszláviában és Izraelben is. Nem válogattam gyűjtöttem a programokat. Játszani se nagyon játszottam inkább a másolás megoldása érdekelt. A már másolhatóvá tett programokat megjelöltem (BE?-BE SOFT) és a klubban osztottam meg a többiekkel. Ez a "klubélet" tartott 1984-től 1987-ig. Akkor becsajoztam és a Spectrum hátrébb került az életemben. Utána a programok gyűjtése helyett inkább a programozás került előtérbe (örökélet, speciális betöltők). Mivel nekem "sima" Spectrumom volt (megvan még ma is), egyszerű Kempston joystickkal, ez nehéz feladat volt szemben azokkal, akik a piros gombot nyomogatták csak a MULTIFACE-en. Nekem egy ilyen másolat kidumpolt program nem ért sokat, én továbbra is ragaszkodtam a hagyományos SCREEN-es betöltőképernyős programokhoz.
Sinclair.hu: A programokat csak saját felhasználásra szerezted be, vagy üzleti lehetőséget is láttál bennük?
BE--BE: A játékokat sosem magamnak gyűjtöttem, büszkén vittem a klubba a legújabb szerzeményeket, megosztani másokkal. Ez üzleti sikert nem jelentett (0 Ft), de éreztem, hogy néhányan a barátjuknak tekintettek. A legemlékezetesebb és talán a legostobább tettem az volt amikor a Jet Set Willy programban található védelmet úgy lehetett kiiktatni, ha felhívják az otthoni telefonszámunkat. Több százan hívtak fel a kód miatt (még éjszaka is). Sőt a kilencvenes évek elején is volt hívás ebből kifolyólag. A kódot természetesen díjmentesen adtam meg, de ha már beszédbe elegyedtünk, a többi program csereberéje is szóba került. Innen további barátokra (és program forrásokra) tettem szert.
Sinclair.hu: Mint BE--BE Soft programtöréseket is elkövettél?
BE--BE: Előfordult. De az assembly tudásom csiszolásához szükség is volt hozzá (hiszen csak 16 éves voltam akkor). Nem bántam meg, nem volt bűntudatom, hiszen a körülöttem levő emberek (rendőrők, katonák, orvosok, ügyvédek) is hasonló cipőben jártak, ugyanúgy másolták a programokat.
Sinclair.hu: Eszedbe jut valami érdekes eset ebből az időből?
BE--BE: Legemlékezetesebb eset: Barátommal Görgényi Balázzsal az Üllői úti klubba igyekezve, és a legújabb programok megbeszélésébe belefeledkezve későn vettük észre, hogy le kell szállnunk a metróról. Kiugrottunk a szerelvényből, de a technikát (Junoszty TV és MK-27-es magnó) a metrókocsiban hagytuk. Az utasok még mutatták is a becsukódó ajtók mögül. Nem adták le, pedig az utána következő összes állomáson kerestük: anyagi kár jelentős - alig mertem hazamenni.
Sinclair.hu: Volt kedvenc játékod?
BE--BE: Kedvenc játékom a Manic Miner volt, melyet még örökélet nélkül is végigvittem.
Sinclair.hu: Hogyan ért véget a történet? Mi a helyzet manapság?
BE--BE: A Spectrumos korszak után 1989-től a PC-s korszak és a sorkatonaság köszöntött be. A program gyűjteményemnek itt is hasznát vettem (1 nap eltáv = 1 kazetta játék). Utána számítástechnikát tanultam a SZÁMALK-on. Így a DBASE és a TURBOPASCAL programozása ma sem esik nehezemre, bár nem a programozó szakmában helyezkedtem el.
Manapság néhány stratégiai játékon játszom (Rise of Nation, Age of Emprires, Empire at War), de ezek már hivatalosan megvásárolt programok, még ha szeretném sem tudnám feltörni őket. Mindenkit a jogkövető magatartásra, és a programok megvásárlására szólítok fel. Ez ma már megoldható, hiszen a játékok demóit a szaklapok mellékletein vagy az interneten megtalálhatják, eldönthetik, hogy tetszik nekik vagy sem. Ha tetszik, akkor meg KELL venni őket. Ha drágák, várni kell míg lemegy az áruk ? én is így teszek.
"Az én koromban" erre még nem volt lehetőség, ezért másoltam a programokat, de játszani csak néhánnyal játszottam közülük.
Készítette: Kardos Balázs (Bali) (2006-07-15)
Lektorálta: Samu József (Sam. Joe)